E-könyv megvásárlása -- 12, 60 USD Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Amazon France Decitre Dialogues FNAC Mollat Ombres-Blanches Sauramps Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Sally Bedell Smith Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Alexandra Kiadó.
Az automatákat döntően 10 és 20 fontos címletekkel töltik fel, ezeknél a bankjegyeknél a teljes ökológiai lábnyom 80%-át az ATM használata okozza önmagában (függetlenül attól, hogy a bankjegy papírból, vagy műanyagból készült)! A bankjegyek teljes környezeti hatása az életciklusok során (ATM használati szokások figyelembe vétele nélkül). Az ábrán látható, hogy a PP műanyag bankjegyek kisebb környezeti hatása egyértelműen a kedvezőbb félkész termék gyártási folyamattal magyarázható [3]. A műanyag bankjegyek használata tehát szinte minden szempontból kedvezőbb, mint a papírpénzek használata. Biztonságosabbak, tartósabbak és tisztábbak is, ráadásul a gyártásuk is kevésbé terheli a környezetet. A polimer bankjegyek használata mégis lassabban terjed, aminek legfőbb oka az emberek ragaszkodása a megszokott papírpénzhez. Először Ausztrália cserélte le a fizetőeszközét műanyagra 1988-ban. Az első európai ország Románia volt, ahol műanyag fizetőeszközzel lehetett vásárolni a boltokban 1999 óta.
Az ír font bankjegyek időkorlát nélkül átválthatók euróra. 1€ = 0, 787564 IEP (ír font) "C" sorozat ír 5 fontos bankjegy Címlet: 5 IEP Kép: Catherine McAuley ír 10 fontos bankjegy Címlet: 10 IEP Kép: James Joyce ír 20 fontos bankjegy Címlet: 20 IEP Kép: Daniel O'Connell ír 50 fontos bankjegy Címlet: 50 IEP Kép: Douglas Hyde ír 100 fontos bankjegy Címlet: 100 IEP Kép: Charles Stewart Parnell A korábbi "A" és "B" sorozatba tartozó bankjegyek továbbra is átválthatók Írország központi bankjánál, a Central Bank and Financial Services Authority of Ireland-nél. Ezek a bankjegyek az intézmény honlapján láthatók.
Amíg a gyapot alapú papír £5 és £10 címletek között igazi matuzsálemeknek számítottak az 5 éve forgalomból lévő bankjegyek (átlagosan 24 hónapig voltak forgalomképesek), addig az új polimer alapú bankjegyetektől azt várják, hogy az élettartalmuk két és félszer hosszabb lesz, mint a papírok esetén. Miért is? Az £5 címlet forgalomba hozatala előtt a Bank of England tesztelte, hogy mit bír az új fizetőeszköz: forrásban lévő vízben főzték, mikróban sütötték, vörösborral locsolták. Nem okozott problémát a 90°C-os vegyszeres mosás sem, tehát a nadrágzsebben felejtett pénz nem mállik szét apró darabkákra a mosógépben. A polimer alapú bankjegy 120°C-ig tartós (csak nagyobb hőmérsékleten kezdett meglágyulni a bankó). További nagy előnye a műanyag pénznek, hogy gyűrődéssel szemben sokkal ellenállóbb, szinte lehetetlen eltépni a teljesen új bankjegyet. Kivétel, ha kisméretű szakadás jelenik meg rajta, onnantól már viszonylag kis erővel eltéphető. A bankók hamisítása is szinte lehetetlen az otthoni nyomdatechnikákkal.
A műanyag fizetőeszközök bevezetése előtt a Bank of England környezetvédelmi hatástanulmányt is kért. A 133 oldalas tanulmány [3] egyértelműen rámutatott arra, hogy a műanyag fizetőeszközök gyártása és alkalmazása kedvezőbb a papírnál: A polimer bankók könnyebbek, mint a papír társaik, tehát kevesebb alapanyagot kell felhasználni. A műanyag bankjegyek előállításához kevesebb energia és jelentősen kevesebb vízfelhasználás szükséges. 1 kg £5 műanyag bankjegy előállításához jóval kevesebb vízre van szükség, mint 1 kg papírpénzhez (műanyag: 70 l/kg, addig a papírpénznél 1 000 liternél több víz is szükséges 1 kg késztermékhez). Az £5 címletű műanyag fizetőeszközöknek kisebb a szén-dioxid lábnyoma 16%-kal, mint a hasonló papírpénzé, a £10 műanyag bankjegy használatakor pedig 8%-kal kisebb a lábnyom. A bankjegyek teljes életciklusa során az ATM működtetése és használata okozza a legnagyobb környezetterhelést, ennek van a pénz teljes életciklusa során a legnagyobb ökológiai lábnyoma! Hogy mekkora?
Az új műanyag pénzeket a bemutató után az ITV News munkatársai is tesztelték, a videó itt látható: És végül: vajon milyen csodaműanyagból készítik az új bankjegyeket Angliában a XXI. században? Mindenkit ki kell, hogy ábrándítsak. A bankjegyeknek továbbra is csak a rájuk nyomtatott címke miatt lesz értékük, a felhasznált műanyag alapfólia ugyanis nem más, mint az egyik legolcsóbb tömegműanyag: a polipropilén (PP). Ugyanaz, amiből az előző posztban bemutatott ételtároló edények is készültek. Az alap fóliát úgy hozzák létre, hogy a műanyag granulátumokat megömlesztik egy feldolgozó berendezésben (úgynevezett extruderben), amelyből a folyamatosan kilépő ömledéket egy speciális szerszámmal felfújják. Így lényegében egy lufihoz hasonló, vékony fóliát nyernek, amelyet lehűtenek és nagy sebességgel húznak el a gyártósoron. A gyártáskor a fóliát két irányban is erősítik (gyártási irányra az elhúzási sebességgel és rá merőlegesen, szélességében apró csipeszekkel), hogy a keletkező fóliatermék sokkal erősebb és ellenállóbb legyen.
Tehát minden tekintetben ellenállóbb és korszerűbb a korábbi pénzek anyagával szemben, egy tényezőt kivéve: a vasalást. Ezt még a jegybank is elismerte, hogy az új polimer bankjegyek először a nagy hő hatására összezsugorodnak, hosszabb idejű vasalás esetén jelentősen rongálódnak, megömlenek. A bankjegy éghetőségével kapcsolatban sem sikerült előre lépni, az új polimer alapú bankjegyek ugyanúgy éghetők, de legalább a kezdetekben nehezebben gyulladnak meg a papírnál. Tartja a mondás, hogy a pénznek nincs szaga. Nos, ez a polimer alapú bankjegyekre még inkább igaz. A műanyag bankjegy vízálló és nem rostos jellegű, mint a papír, így a zsíros ételek maradványai könnyen letörölhetők a pénzről, ugyanúgy, mint a ráömlő kávé, vörösbor. Így az emberek tisztább fizetőeszközhöz is jutnak. Ha már fizetőeszközhöz jutás... a brit jegybank felhívta a figyelmet, hogy az újonnan kibocsátott bankjegyek könnyebben összetapadnak, illetve a polimer bankjegy könnyebben kicsúszik az emberek kezéből és zsebéből a kisebb súrlódási tényezője miatt.