Református Kollégiumában (a mai egyetem elődje) későbbi tudósok és költők tanulnak. 1725-ben Debrecenbe helyezték át a kerületi táblát. A város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a "magyar szabadság őrvárosává", amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849 áprilisában Kossuth a Debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Debrecen tanúja volt a szabadságharc egyik utolsó csatájának is, melyben a Habsburg-párti orosz sereg legyőzte a magyar honvédség egyik fontos elővédjét (Nagysándor József hadteste), a város nyugati részén zajlott augusztus 2-án. A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált.
felszámolása 2010-ben kezdődött. Az épületet árverésre bocsátották, 3 év után talált új tulajdonosra Boros József személyében. 2015-re – a szálló 100 éves évfordulójára – tervezik a teljes felújítás befejezését. Az Aranybika a felszámolás és a tulajdonosváltás óta is folyamatosan üzemel. [2] [3] Jegyzetek [ szerkesztés]
Reprint: Uropath Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A Bika étterme 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A szálloda hallja az 1970-es évek végén. Fotó: Megyei Tanács / IPK Váll. A palota mellett kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi. A tervezőpárosnak egyébként Debrecenben van egy másik szép alkotása is: a mai siketek intézete a Széchenyi utcában. Az 1960-as évek szökőkútja a Bika előtt. Fotó: Bakonyi / Képzőművészeti Alap A nagyszálló a Vörös Hadsereg útjának kanyarja mögül. Fotó: Bakonyi / Képzőművészeti Alap Az Aranybika előtt 2001-ben a tér is nagyot változott, amikor is elkészült a belvárosi sétálóövezet első része. A szálló alatt azóta ismét szökőkút van, melynek egyik nevezetes figurája a néhány nap elteltével leszedetett Sellő.
Az építkezést még az első világháború sem akadályozta meg, 1915. szeptember 4-én megnyitotta kapuit a háromcsillagos, szecessziós stílusban épült Aranybika. A város még azt is megengedhette magának, hogy a homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterekkel készíttesse el. A második világégést követően felújításra szorult, de gyorsan helyrehozták, ezért rövid ideig itt szálltak meg az ideiglenes kormány tagjai. A hatvanas években a szálloda 165 szobájában egymásnak adták a vendégek a kilincset, a harmadik emeleten létesített turistaszállásról nem is beszélve. A szállodát 1976-ban egy építészetileg igénytelen új szárnnyal bővítették, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz. 2010-ben kezdődött meg a korábbi üzemeltető Cívis Hotels Zrt. felszámolása. Az épületet árverésre bocsátották, három év múlva talált új tulajdonosra Boros József személyében. Az Aranybika folyamatosan üzemelt, felújítása évek óta folyik. Az Aranybika története során számos híresség szállt meg itt. Bartók Béla három ízben adott koncertet a díszteremben, Móricz Zsigmond azt mondta, Debrecenbe úgy jön, mintha hazatérne az ősi szülői házhoz.