Azt az államtitkár sem árulta el, hogy mikorra várható a törvénymódosítás, válaszából annyi derült ki, hogy a szakértői munka jelenleg is zajlik. Nem ritka, hogy a parlament semmibe veszi az AB döntését Nem egyedi eset, hogy a törvényhozás figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság döntését. A testület honlapján közölt januári összesítés szerint csak tavaly nyolc esetben fordult elő, hogy az Országgyűlés nem teljesítette határidőre jogalkotói kötelezettségét. Mulasztásban van a parlament a többi között a Nemzeti Földalap vagyonának hosszú távú megőrzését garantáló vagy éppen az MNB-alapítványok támogatásainak átláthatóságát biztosító szabályok megalkotásával. Nincs megfelelő szabályozás a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárására és arra sem, hogy mi történjen, ha egy vallási közösség egyházkénti elismerése nem történik meg az előírt határidőig. Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
A jelenleg is hatályos szabályozást viszont azzal védte, hogy annak célja az volt, hogy a korábbi szerteágazó ellátórendszerből egy egységes, az orvosi, foglalkozási és szociális szempontokat is figyelembe vevő komplex minősítésen alapuló, és biztosítási elven működő rendszer jöjjön létre. Szerinte ez erősítette a rehabilitáció szerepét, hogy visszataláljanak az érintettek a munka világába, amit megerősítettek az olyan intézkedésekkel, mint a Rehabilitációs Kártya bevezetése. Ez ugyanis a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatójának biztosított adó és járulékkedvezményt, de idén év eleje óta még egyszerűbb ennek ügyintézése. Statisztikával érvelve a rendszer mellett, felhozta, hogy januárban több mint 37 ezer munkáltató közel 7 500 munkavállalójára tekintettel vette igénybe a kedvezményt. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottságának aránya 2010-ben 1899 volt, ez napjainkra 41, 690-ra emelkedett - zárta a levelét.
A testület ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a nemzetközi kötelezettségekből nem vezethető le egy meghatározott összegű ellátásra való alanyi jogosultság. Fotó: Balázs Attila / MTI Lesz kártérítés? Korózs szerint csak a magyar állam jóindulatán múlik majd, hogy fizet-e kártalanítást a rokkantaknak. Magyar György ügyvéd is arról írt a blogján, hogy senki ne tápláljon hiú reményeket az AB döntése után, mivel az csak arról szól, hogy a parlamentnek március 31-ig eleget kell tennie a jogalkotási kötelezettségének (ez nem történt meg); elfogadhatatlan, hogy a rokkantsági nyugdíjat akár ötven százalékot meghaladó mértékben csökkentsék anélkül, hogy az ellátottak korábbi szolgálati idejét, fizikai állapotuk tényleges változásának mértékét és élethelyzetüket, illetve a korábbi (2012 előtti) ellátás összegét figyelembe vennék. Ennél többet azonban nem mondott ki az Alkotmánybíróság, így ha módosítják is a törvényt, annak nem lesz visszamenőleges hatálya, és a folyamatban levő perekre sem lesz hatása.
"Ki kell emelni azt is, hogy már a rokkantsági nyugdíjak megállapításakor is tartalmazta a jogszabály a felülvizsgálat és ezzel együtt állapotváltozás esetén a rokkantsági nyugdíj változásának lehetőségét. Így a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény sem előzmények nélkül rendelkezik a felülvizsgálatról és az ellátás összege változásának lehetőségéről. Ki kell mondani azt is, hogy ez a gyakorlat a 2012. évi átalakítást követően sem változott" - tette még hozzá Rétvári. Viszont valamiféle módosításra ettől még készül a kormány a korábbi támogatások felülvizsgálatában, ugyanis a válaszban az államtitkár közli, hogy "a fizikai állapotváltozás mértékének visszamenőleges megállapítása orvosszakmai szempontból is komoly feladat, ezért a jogszabály módosítására akkor kerülhet sor, amikor minden érintettre tekintettel megnyugtató, és megvalósítható megoldás születhet. " Az államtitkár azt is közölte, hogy az Alkotmánybíróság határozatában szereplő szakértői munka jelenleg is zajlik.
2019. szeptember. 24. 16:38 Itthon Fél éve ignorálja az Alkotmánybíróság előírását a kormány Az emberi jogokat sértő szabályok helyett március végéig kellett volna törvényt alkotni a rokkantsági ellátásokról. 2019. április. 09. 16:47 Gazdaság Emmi: Még folyik a szakértői munka, azért nem rendezték határidőre a rokkantnyugdíjasok ügyét Az Ab által szabott határidő már lejárt, ezért az MSZP-s Tóth Bertalan rákérdezett, hogy mikor rendezik végre a dolgot. 2019. 01. 13:28 MTI / Lejárt az Ab által szabott határidő, nem rendezték a rokkantnyugdíjasok ügyét Nem alkotott új törvényt a parlament a rokkantsági ellátásokról, pedig vasárnap volt a határidő. 2019. március. 29. 19:26 Két napja maradt a kormánynak kárpótolni a rokkantnyugdíjasokat, de eddig nem intézkedtek Az MSZP hívta fel erre a figyelmet, ők egy határozati javaslatot be is nyújtottak a parlamentnek erről. 2018. december. 05. 10:39 Rokkantnyugdíjasok kárpótlása: az Emmi még csak az Ab-döntést olvasgatja Tömör választ adott Rétvári Bence a kárpótlást firtató kérdésekre.
2018. november. 13. 19:25 Határozatban követelné az MSZP a rokkantnyugdíjasok kárpótlását Milliós összegekről lehet szó egyes, egészségesebbnek minősített embereknél, az MSZP azt is belevenné egy országgyűlési határozatba, hogy a kormány kérjen bocsánatot. 2018. 16:35 Kárpótlást követel az MSZP a rokkantnyugdíjasoknak az Ab döntése nyomán Ha a kormány jövő héten nem terjeszti be a szükséges jogszabály-változtatásokat, az MSZP megteszi. 2015. 15. 11:27 Nyugdíjas orvosokkal gyorsítják a rokkantak felülvizsgálatát Még mindig nem sikerült felülvizsgálni az összes rokkantnyugdíjast, mert nincs elég szakértő. Azért nincs, mert a kormány kiszorította a nyugdíjas orvosokat a munkahelyükről. Most meggondolta magát, visszaengedi őket dolgozni, hogy gyorsuljon az ellenőrzést. 2015. július. 16. 05:01 MTI Felgyorsítaná a kormány a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát Felgyorsítja a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előterjesztése – írta a Népszava csütörtökön.