Gemenc Besorolás: természetvédelmi terület Gemenci táj Ország Magyarország Elhelyezkedése Tolna megye, Bács-Kiskun megye Legközelebbi város Szekszárd, Baja Terület 180 km² Alapítás ideje 1977 Felügyelő szervezet Duna–Dráva Nemzeti Park Elhelyezkedése Gemenc Pozíció Tolna megye térképén é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 39″ Koordináták: é. 18° 49′ 39″ A Wikimédia Commons tartalmaz Gemenc témájú médiaállományokat. A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén. Területe közigazgatásilag túlnyomórészt Tolna, kisebb részben Bács-Kiskun megyéhez, földrajzilag a Sárköz kistájhoz sorolható, természetvédelmi szempontból a Duna–Dráva Nemzeti Park területének része, annak igazgatósága alá tartozik, erdő- és vadgazdálkodását a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., rövidebb nevén Gemenc Zrt. látja el. 1977 -ben került természetvédelmi oltalom alá; területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak hazánkban, de egész Európában is egyedülálló.
Szálka és környéke… A Tolna megyei Szálka község a Szekszárdi dombvidék déli részén, erdős területen, két völgyben fekszik. A megyeszékhely, Szekszárd a falutól 12 km-re, valamint Bonyhád szintén 12 km távolságra helyezkedik el. Környező falvak Bátaapáti, Mőcsény, valamint Grábóc. A Szekszárd felől érkezőket, a Görögszó feletti magaslaton csodás kilátás várja, ahonnan tiszta időben belátni a Sárközt egészen a Dunáig. Itt áll az úgynevezett Mayer kápolna, melyet 1891-ben a szálkai illetőségű Michael és Anna Mayer építtetett, majd 1993-ban került sor a felújítására. A kápolnát más néven Maus kápolnának hívják, a húsvéti Emmausz-járásról elnevezve. Maus kápolna, Fotó: Digitális Képarchívum A falu egyik fő vonzereje a festői szépségű Szálkai tó. A tavat egy völgy elzárásával, az 1978-as évben mesterségesen kezdték meg kialakítani. A tavon lehetőség van horgászatra, csónakázásra, vízibiciklizésre, valamint biztonságos fürdőzésre is. A szálkai strand vízminőségét az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi.
üzemeltetésében, amely 31 kilométeres útvonalon járja be Gemenc turisztikailag leginkább érdekes területeit, Pörböly településtől a Sió csatornáig, Bárányfok állomásig. Az induló állomás Bajától 8 kilométerre, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjánál található, míg a másik végállomás Szekszárd közelében fekszik, 6 kilométerre a tolnai megyeszékhelytől; a vasútvonal csatlakozik az Alföldi Kéktúra útvonalához is, egyik állomásánál pedig sétahajó-kikötő is található. A gemenci erdei vasút megállói [1] [ szerkesztés] Pörböly Vadmegfigyelő Nagyrezét Nyárilegelő Lassi Malomtelelő Gemenc-Dunapart Keselyűs Szekszárd-Bárányfok A Gemenci erdő tanösvényei [2] [ szerkesztés] A Gemenci-erdő tanösvényein sétálva az ártér egyedülálló szépségének lehetünk részesei. A kihelyezett tájékoztatótáblák a környék növény- és állatvilágát, a táj kialakulásának a történetét, az erdő- és vadgazdálkodás jelenét és múltját mutatják be. Nemcsak a szakvezetővel kiránduló, erdei iskolai programokon részt vevő gyerekek, hanem az apró érdekességekre fogékony felnőttek részére is élmény lehet séta közben tanulmányozni egy-egy tablót.
A ritkábban víz alá kerülő részeken élő, említést érdemlő cserjefaj még a ritka fekete galagonya, az aljnövényzetnek pedig jellemző faja a tavaszi csillagvirág. A Gemenci-erdő állatvilága faj- és egyedgazdag, a legértékesebb, itt előforduló, védett állatfajok között mindenképp említésre méltó a rétisas, a kerecsensólyom, békászó sas és a fekete gólya, amelyekből rendszerint jó néhány pár fészkel a területen; sok gémtelep is található itt, melyek fészkelő állományát leginkább szürke gémek adják. Gemencet világhírűvé vadászati szempontból a nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas -állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is. Gazdálkodás, turizmus [ szerkesztés] A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. [ szerkesztés] A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. (rövidebb nevén Gemenc Zrt. ) 1993. július 1. óta működik a Gemenc és környéke erdő- és vadgazdálkodásáért felelős vállalataként; jogelődje, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság 1968 -ban alakult, a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság és a Gemenci Állami Vadgazdaság összevonásával.
Itt kanyarog 30 km hosszan a Gemenci Erdei Vasút, csatlakozva az Alföldi Kéktúra útvonalához. Induló állomása Bajától 8 km-re, Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában van. A másik végpontja Bárányfok, ez Szekszárdtól 6 km-re fekszik. Pontos információkért látogasson el erre az oldalra. Gemenci kisvasút, fotó: Végül, ne feledkezzünk meg, hogy a Szekszárdi Borvidék szívében vagyunk épp. Érdemes tehát ellátogatni a környékbeli pincészetekbe egy kis borkóstolásra. Ne hagyjuk ki Szekszárdot sem, ahol szintén sok érdekes látnivaló és egy csodás város vár minket. Ha mindezt megismerné, hívjon minket!
A Gyöngyvirágtól lombhullásig című, 1953-ban bemutatott magyar természetfilm is a Gemenci-erdő élővilágáról szól. Leírása [ szerkesztés] Gemenc legészakibb és legnyugatibb része a Sió és a Sárvíz összefolyása közelében, Szekszárd és Bogyiszló határvidékén található, ahonnan a Sió Duna-torkolatáig néhány kilométeres szélességben húzódik, majd onnan dél felé egy átlagosan 5-7 kilométer széles ártéri erdősávban folytatódik déli irányban, a Duna folyása mentén, egészen Báta községig. A terület legnagyobb része a Duna jobb partján terül el, de Gemenchez sorolják ezen a mintegy 30 kilométeres szakaszon a Duna szigeteit és bal parti galériaerdőit is, Dusnok déli határvidékétől egészen Bátmonostorig. Gemenc területén számos dunai holtág és több sziget található, melyeket zömmel természetes úton alakított ki a terület csekély szintesése miatt itt erősen lelassuló Duna folyása. 1810 körül folyószabályozási munkálatok kezdődtek a Duna ezen részén, amelyek felgyorsították a holtágak amúgy természetes jelenségnek számító feltöltődését és szárazodását, illetve nagyrészt megakadályozták új holtágak képződését.
A magasba érve gyönyörű panoráma tárul a szemünk elé. A kilátó közvetlen környezetében igényesen kialakított sütő-főzőhely került kialakításra, így Grábócon akár egy egész napot is eltölthetünk. Mária kilátó, Fotó: Másik kihagyhatatlan látványosság a szerb ortodox templom. A templomot először az 1580-as években, fából építették. Majd később többször megsérült, lerombolták, és a szerbek újra és újra felépítették. A jelenlegi templom belső tere lenyűgöző. Mellette kolostor áll. Az udvaron egy kis épületben a kútból igazi forrásvíz csordogál, amely 8 C fokos és iható minőségű. A templom belső tere Ortodox templom kívülről Szálkától nagyjából 7km-re fekszik Sötétvölgy, amely közkedvelt kirándulóhely, és az oda vezető út kitűnő gyalogtúra az erre vágyóknak. A gyönyörű erdős környezetben horgásztó, pihenő- és tűzrakóhelyek, tanösvény és játszótér várja a túrázókat. A Gemenci erdő az Alföld nyugati szegélyén, a Sárközben terül el. A rendszeresen elöntés alá kerülő 180 km2-es területével nem csak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló.
Gemenci erdő térkép a Pörbölyi Ökoturisztikai központban is kapható. A központ jó kiinduló pontja a gemenci erdő túráknak. A központ autóval az 55-ös úton közelíthető meg, Pörböly határában a főút mellett található, Bajától 8, Bátaszéktől 11 km-re. A pörbölyi vasútállomás közvetlenül az Ökoturisztikai központ mellett található. Pörbölyi Ökoturisztika központ Cím: Pörböly, Bajai út 100. Nyitva tartás: 0-24 Tel: +36 74 491 483 Ez a gemenci kisvasút végállomása is, innen indul a sok gyalogos – és vízitúra Gemenc területére. A térkép segítségével egyszerűbben felfedezhető ez a csodálatosan szép erdei és ártéri világ a különleges növény- és állatvilágával. Gemenci erdő térkép – látnivalók a térképen jelölve A térképen jelölve vannak a tanösvények, pihenőhelyek és a különböző megfigyelési pontok. Az erdő területén több kiállítás is várja a látogatókat. Az egyik a központhoz közeli erdészház mellett egy gazdasági épületben kapott helyet, ez a Gemenci Méhészeti Gyűjtemény, mely 3 kiállító teremben mutatja be az érdeklődőknek, hogyan készül a méz.
A tó legmélyebb pontja a strand területén 2 méter, a vízmélységet bóják jelzik. A környéken lehetőség nyílik kempingezésre is. A gyerekeket játszótér várja. Szálka – a tó ősszel A környék élővilága, vadállománya rendkívül gazdag, közülük is kiemelkedő a gímszarvas állomány. Nem véletlen, hogy itt hozták terítékre azt a szarvasbikát, melynek bronzszobra a falu főterén áll. Érdekessége, hogy a trófea 60 évig vezette a világranglistát. Szálkai szarvasszobor A szobor két oldalán két külön étterem várja az idelátogatókat. A Horog Étterem& Delicatesse, valamint a Trófea Fogadó. Mindkét vendéglátóhely igényes környezetben, udvarias kiszolgálással áll rendelkezésre. A falun kívül… Bonyhád irányába indulva jobbra vezet az út Grábóc községbe, ahol két érdekességet is ajánlunk az idelátogatók figyelmébe. (Grábóc Szálka irányából földúton gyalog is megközelíthető, az út hossza kb. 3 km. ) Egyik látnivaló a 2015-ben átadott Mária kilátó. A kilátót nagyon könnyű megközelíteni, így bárki nyugodtan vállalkozhat rá.
Jelentősebb holtágak a területen, északról dél felé a Tolnai-Duna, a Taplósi Holt-Duna, a Sáros, a Sió torkolati zsilipje közelében található Sió-holtágak, a Forgó-tó, a Gemenci Holt-Duna, a Sulymos-tó, a Decsi Nagy-Holt-Duna, a Malomtelelő-tó, a Rezéti Holt-Duna, a Cserta-Duna, a Vén-Duna, a Nyéki Holt-Duna és a Móricz-Duna; jelentősebb szigetek a Veránka-sziget, a Kádár-sziget és a Nagy-Pandúr-sziget. Növény- és állatvilága [ szerkesztés] Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül a mélyebben fekvő területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban. A fákkal borított területek cserjeszintje is rendkívül egyedgazdag – a jellegadó fajok itt a galagonya és a hamvas szeder –, így ezek a ligeterdők az ember számára gyakorlatilag járhatatlanok, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak.