Ha ugyanis a hiba a teljesítést követő hat hónapon belül felismerhetővé válik, akkor nem a jogosult fogyasztó vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában már a gépjárműben megvolt, hanem – a vélelemmel szemben – a kereskedő vállalkozásnak kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontja után keletkezett. Magyarul ekkor az autókereskedőnek kell bizonyítania, hogy az általa eladott gépjármű az adásvételkor nem rendelkezett az adott hibával. Ez nagyon fontos szabály, ami védi a fogyasztókat. Rejtett és felismerhető hiba: Mi van akkor, ha a vásárló ismerte a hibát vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett (annyira egyértelmű a hiba – pl. láthatóan törött a lökhárító)?? Sokszor a kereskedők az adásvételi szerződésben felsorolják a gépjármű hibáit és a vásárló így írja alá a szerződést. Ekkor nem teljesít hibásan a kereskedő, így a vevő utólag nem élhet szavatossággal. Más a helyzet, ha viszont csak szóban közli a kereskedő a fel nem ismerhető rejtett hibákat: ekkor utólag neki kell bizonyítania, hogy ezekről tájékoztatást adott a vásárlónak.
Magánszemély-magánszemély viszonylatában is a felsorolt szavatossági jogokkal (kijavítás, kicserélés, stb. ) lehet élni. Bírósági döntések a kellékszavatossági jogok köréből Az újonnan 260. 000, - forintért vásárolt motorkerékpár kijavítási költsége 75. 000, - forint. Az elsőfokú bíróság úgy döntött, hogy a hiba javíthatósága miatt a felperes elállásra nem volt jogosult, ezért, és ezért a keresetét elutasította. Ezzel szemben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, kimondva, hogy a kijavítási költség a motor értékéhez képest nagyobb költségnek számít, és ezért alappal állt el a jogosult a szerződéstől. (Debreceni Városi Bíróság 55. P. 23. 062/2007. és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság számú határozata) A felperes az általa újonnan vásárolt gépkocsi működése közben megmagyarázhatatlan kopogó hangot hallott. Az alperes szervize több alkalommal próbálta kijavítani, azonban a hibajelenség fennmaradt. Az adott típus szakszervize nem állapította meg, hogy a jármű hibás lenne, ugyanakkor a szakértő maga is észlelte a rendellenes jelenséget, amelynek alapos okát megjelölni nem tudta, lévén, hogy a motor szétszereléséhez eszközökkel nem rendelkezett.
Nem vicc, mégsincs rengeteg ember tisztában vele: az eladó köteles szavatosságot vállalni az eladott ingatlanával kapcsolatban. Ez persze időben korlátozott és a jog is védi az eladót, de előfordulhat szándékosan eltitkolt, úgynevezett rejtett hiba, ami a belakott ingatlanok esetén viszonylagosan hamar ki is derül. Hogy meddig és milyen esetben kérhető számon a hiba az eladón? Most választ kap mindenki a kérdésekre. A hatályos PTK rendelkezései alapján minden eladó jog- és kellékszavatossággal tartozik vevő felé. Előbbi azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonjogát ténylegesen jogosult eladó átruházni, utóbbi pedig arra, hogy az ingatlannak nincs olyan ismert (de nem ismertetett), esetleg rejtett hibája, ami az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza. A kellékszavatossági igény öt évig érvényesíthető az eladón vagy felszólítás, esetleg bíróság útján, ha olyan hibával találod szembe magad, amit a birtokbavétel előtt nem ismerhettél fel és az eladó nem tájékoztatott róla.
Posts Tagged elégedettség Hogyan legyen elégedett a házépítés, a házfelújítás végén? Posted by on 2014-01-19 – de hol is van az építkezés vége? Nem a lefolyóhoz lejtetett padló a fürdőszobában, csúnyán lerakott padlólap a nappaliban, tócsa a padláson egy nagyobb eső után slendrián tetőfedés miatt, felfagyott beton az autóbejárón, az időjárási körülményeket figyelembe nem vevő kivitelezés miatt jelentős színeltérések a homlokzati vakolaton. Aki ilyen hibákkal szembesül a drága építkezése végén, joggal elégedetlen. De ha "csak" ilyen látványos problémák jelentkeznek új otthonán, akár még szerencsésnek is mondhatja magát. Mi van? Hogy is van ez? (tovább…) Egy könyv, amelyet az olvasók 98%-a ajánlana barátainak, ismerőseinek! (+1 meglepetés! ) Posted by pegaton on 2011-01-13 -ezt mondták a vásárlók az Építem a házam I. kötetéről Gőzerővel készül az Építem a házam ( Családiház-építők kisenciklopédiája) II. kötete. Ebből az alkalomból megkérdeztük az I. kötet vásárlóit, mennyire voltak megelégedve a könyv elolvasása után.
Nem a motor ment tönkre. A szonda csak egy alkatrész. Amúgy meg moror hibát is ki kell javítani. Ha máskép nem lehet felújítás. Ezen ne vitatkozunk már Tudom mit beszélek. Amúgy, a Totálcar jogászának válasz. Használt autó garancia ügyben. "A kereskedő szavatossági kötelezettségét a Ptk 305. §-311/A § bekezdései szabályozzák. EZek alapján előfordulhat olyan eset, amikor Ön elállhat a szerződéstől, ezáltal visszaadva az autót és visszakapva a vételárat. Hogy a konkrét esetben ez az eset fennáll-e, nagyban függ attól, hogy - mennyit fizetett az autóért? - mennyi idő telt el a vétel óta, és ezen belül mennyi idő a vétel és a hiba észlelése között, ezalatt mennyit futott az autó? - mit tartalmaz a szerződésük az esetleges hibákat, illetve az autó állapotát illetően? - hány éves az autó és mennyit futott a vásárlás időpontjában? - milyen átvizsgáláson esett át az autó az Ön részéről, mielőtt aláírta voln a szerződést? Általánosságban: a kereskedőtól vásárolt autóra 2 év szavatosság jár, melyet szerződésükben a felek érvényesen 1 évre csökkenthetnek.
Ez értelemszerűen magánszemély eladónál nem áll fent, de ettől még a használt autó eladója (akár magánszemély, akár kereskedő) szavatossággal tartozik. Az egy óriási tévhit, hogy szavatosság csak új gépjárművek esetén van! Lássuk a legfontosabb szabályokat: Először érdemes tisztázni a szavatosság és a garancia (jótállás) közötti különbséget, mert ez nagyon fontos: Kellékszavatossági igény alapján az alábbiakat tehetjük 1) kijavítást vagy kicserélést igényelhetünk, vagy 2) árleszállítást kérhetünk, illetve 3) a hibát a kötelezett költségére magunk kijavíthatjuk vagy mással kijavíttathatjuk, vagy 4) végső soron a szerződéstől elállhatunk, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdekünk már megszűnt. Jótállás (garancia): A jótállás lényege az, hogy a jótállás elvállalója garantálja, hogy meghatározott időn belül a jótállás alá eső áru nem hibásodik meg. Ha a jótállási időn belül mégis valamilyen hiba jelentkezne, akkor a jogosultnak – a szavatosságtól eltérően – nem kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a szolgáltatásban már a teljesítéskor is benne volt.
Közkeletű tévedés, hogy a használt ingatlanért állna fenn az eladó szavatossági felelőssége, ami persze nem parttalan és időben nem is korlátlan. A tapasztalatok szerint nem egy esetben megtörténik, hogy miután hosszas válogatást követően sikerült kiválasztani a megfelelő eladó lakást, vagy házat, esetleg házrészt, kellemetlen meglepetések történnek a drága szerzeménnyel kapcsolatban. Ilyen nem várt meglepetésekből akadhat bőven: vizesedik a fal, beomlik a kémény, beázik a nyílászáró, vagy a tető, nem működik a fűtésrendszer, illetve ki kell cseréltetni a korszerűtlen és veszélyes elektromos vezetékeket. A sor még hosszan folytatható lenne, kérdés, hogy meddig és milyen esetben kérhető számon a hiba az eladón, eladókon? – tette fel a kérdést a D. A. S. JogSzerviz szakértője. Két éven belül fény derül a rejtett hibára Dr. Vágány Tamás szerint a megfelelő ház, lakás kiválasztása és a tulajdonjog átszállása számos helyen zátonyra futhat. Ha nyélbe üttetett az ügylet, elvileg nincs más hátra, mint az ingatlan "belakása".
Aki ugyanis a jól láthatóan rogyadozó épületet veszi meg, utóbb nem érvényesíthet igényt statikai problémák miatt – hívta fel a figyelmet a D. JogSzerviz szakértője. A bírói gyakorlat elvárja a kellő körültekintést Ugyanez áll arra a vevőre is, aki az udvarát átszelő légvezetékek miatt óhajt elégtételt kapni, mondván, az udvart nem járta be a megtekintéskor. A bírói gyakorlat e téren is szigorúnak tekinthető abban az értelemben, hogy elvárja a vevő(k)től nem csak a kellő körültekintést, hanem a látható hibák (például: repedések a falakon, padlózaton) alapján az alaposabb utánajárást is. Egy közelmúltban publikált felsőbírósági döntés ezt a következőképpen taglalja: "Az ismert hibák körébe azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt. Forrás: MTI/Beliczay László Felismerhető hibának pedig az úgynevezett nyílt, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hibák minősülnek, továbbá azok a hibák, amelyeket a jogosultnak a kötelezett tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie, valamint azok a hibák is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. "