A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető. A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik. Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.
12. A szerződő felek jelen okirat aláírásával meghatalmazzák a ____________ Ügyvédi Iroda (székhely: ____________) képviseletében eljáró ____________ ügyvédet jelen szerződés elkészítésével, ellenjegyzésével, valamint a Földhivatal előtti eljárásban a teljes körű jogi képviselettel. ____________ ügyvéd akadályoztatása esetén ____________ és ____________ ügyvédjelöltek (mindketten: ____________) önállóan is jogosultak eljárni. 13. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., és a tartási, és életjáradéki szerződésre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések irányadóak. 14. A szerződő felek jelen 7 (hét) példányban elkészített, egyenként 3 (három) számozott, magyar nyelvű oldalból álló életjáradéki szerződést, elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag aláírásukkal látnak el. Budapest, ____________ ____________ jogosult kötelezett Készítettem és "ellenjegyzem" Budapesten, ____________ -én: _______________________________ ____________ ügyvéd
Haszonélvezet Kalkulátorral ki tudja számítani az értéket. Kattintson ide! Mi is az a haszonélvezeti jog? A Polgári törvénykönyv így határozza meg a haszonélvezeti jog fogalmát: 157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. Ez hétköznapi nyelven annyit jelent, hogy akié a haszonélvezeti jog, az az ingatlant hasonlóan használhatja, mintha a sajátja lenne, még akkor is, ha az nem az ő tulajdona. A hasznait szedheti annyit jelent, hogy például az ingatlan bérbeadásából származó bevételt (haszon) felhasználhatja (élvezet). Mikor alkalmazzuk a haszonélvezeti jogot? Leggyakrabban szülők részére biztosítják akkor, ha az ingatlant a gyermek nevére írják. (pl: adásvétel, ajándékozás) A haszonélvezeti jog bejegyzése ingatlan átírás esetén biztosíthatja a szülőket arról, hogy életük végéig fedél lesz a fejük felett. A haszonélvezeti jog azt feltételezi, hogy az ingatlant kizárólag a haszonélvezeti jog birtokosa használhatja függetlenül attól, hogy ki az ingatlan tulajdonosa.
2. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Jogosult az 1. pontban megjelölt Ingatlan tulajdonjogát a Kötelezettekre ruházza 1/2-1/2-ed arányban annak fejében, hogy részére élete végéig a Kötelezettek havonta, a 3. pontban meghatározott összegű életjáradékot fizetnek. A Jogosult kiköti, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg, a javára életjáradéki jog, és holtig tartó haszonélvezeti jog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. 3. A Kötelezettek a tulajdonjog átruházása ellenében kötelezik magukat arra, hogy a jelen szerződés aláírásától kezdődően a Jogosult haláláig terjedően, havonta ____________ Ft, azaz ____________ forintot életjáradék címén, átvételi elismervény ellenében, készpénz formájában megfizetnek a Jogosult részére, amely összeg átvételét a Jogosult az átvételi elismervény aláírásával igazolja. A járadék havonta előre, és minden hónap 10. napjáig esedékes. 4. A szerződő felek akként állapodnak meg, hogy az életjáradék összegét jelen szerződésben foglalt mértéktől eltérően kizárólag közös megállapodás alapján határozhatják meg.